Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BORSODNÁDASD - VAJDAVÁR 

A Vajdavár Borsodnádasdtól Ny-DNy-ra 4,5 km-re, az azonos nevű, 529 m tszf. magasságú hegyen helyezkedik el. A hegy a fontosabb utaktól távol, a Heves-Borsodi dombságnak nevezett hegyvidék mélyén, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Köröskörül meredek az oldala, csak az ÉNy-i oldalon, az Ökörhegyre átvezető nyereg felől közelíthető meg viszonylag lankásabb emelkedővel. 

A vár enyhén domborodó területe megközelítően háromszög alakú, alkalmazkodva a természetes domborzati körülményekhez. É, K és D felől igen meredek oldal övezi, ezeken az oldalakon nincs nyoma mesterséges erődítésnek. Az ÉNy-i, enyhébb  lejtésű oldal felől földsánc és előtte elmosódott, már csak terasz alakjában követhető árok védi. DNy-i sarkában egy rövid szakaszon az árok külső szélén csekély magasságú sánc húzódik. A belső nagy sánc magassága a belső terület felől kevesebb, mint 0,5 m, az árokból 3 m-re emelkedik ki. A nagyrészt betemetődött árok szélessége 10 m körüli. A sánc teljes hossza 85 m, a vár belső területének átmérője 115, illetve 65 m, területe 0,45 ha. Az erődítmény egész területét idős állományú erdő fedi. A hegy nevével első ízben, egy 1800-ban készült térképen találkozunk. Pesty Frigyes helynév gyűjteményében, 1864-ben várként említik, ahol sáncok látszanak, egykor pedig vajdák lakták. Bartalos Gyula 1899ben, közelebbi adatok nélkül említi, Borovszky Samu viszont szláv várnak tartotta. Jóval később pedig mint kultikus rendeltetésű helyet említik. A hozzáfűzött mondákat egy újabb feldolgozásban találjuk meg, de ugyanitt megtudjuk, hogy (a monda szerint) nemcsak a tatár és török időkben szolgált menedékül a környék lakóinak, de 1944 őszén is, amikor a front átvonulása idején a férfi lakosság itt húzódott meg. A várral 1975-ben Dobosy László foglalkozott, majd 1992-ben a rá vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor felmérését is közzétették (9. ábra). Korát bizonytalanként jelölték, az őskoriak között szerepeltették. A vár területén végzett eddigi terepbejárások alkalmával a felszínen leletek nem kerültek elő, ugyanakkor ásatás sem volt a várban, így az erődítmény létesítésének kora bizonytalan. 

Forrás: Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig